Üdv ismét

Most szeretném a másik oldalról bemutatni a dolgot. Lássuk hát a férfi szemszögét...

Ott az a gyönyörű Nő. Testének körvonalai átsejlenek borvörös ruháján. Hófehér bőre világít az éjszakában. Ébenfa haja,mintha önálló életet élne. Szép mint egy festmény. Felűlmúl minden halandó szépséget a földön. Talán az angyalok nézhetnek így ki. Még várok...Körbejár,beszélget. Fenséges. Valami különös és furcsa hatalom sugárzik belőle. Elindulok felé. Megállok mellette a pultnál. Lopva végigmérem. Nem veszi észre. Valamit keres. Cigaretta. Gyújtót keres,ötlik a fejembe. Előhúzom a sajátomat. Feléfordulok.

-Jó estét kisasszony. Megkínálhatom tűzzel?

Rámnéz,mosolyog. Hófehér gyönyörű fogak. Érzem a belőle áradó illatot. Rózsa és pézsma. Izgató,nőies.

-Elfogadom,köszönöm.

Meggyújtom a cigijét. Mélyen és élvezettel szívja le a füstöt. Látszik rajta,hogy bármit amit tesz,élvezi. Sosem láttam még ilyen érzéki,fantasztikus teremtést. Kellemes,mély baritonja van. Szokatlan,de érzéki. Mint ő maga.

-Meghívhatom egy italra?-fordulok felé újra. Bólint.

-Igen. Egy martinit kérek,olivával.

Kikérem. Magamnak is. Iszunk. Haladunk,haladunk...Gondolkozom,hogyan folytassam,de gyorsabb nálam.

-Van kedve leülni egy kis beszélgetésre?

Hm...bátor nő. Határozott.

-Persze,parancsoljon. -intek neki. Elidnul. Formás csípője ringatózik elöttem. Feszes,kerek telt fenék. Karcsú derék. Végre leül. Alig tudok gondolkozni. Kellemes partner. Mindenhez van hozzáfűznivalója. Időnként megérintem a kezét. Nem húzódik el. Ez jó jel. Finom flört. Ebből még lehet valami. Időnként végigmér. Kacér,csábos. Vágyakozó... Megfogja a kezem,és felhúz. Egy szoba felé vesszük az irányt. Izgatott leszek,de nem mutatom. Behúz a szobába. Becsukom az ajtót. Szembe fordul velem. Látom az apró aranypöttyöket a szembogarában. Hallom a lélegzetét. Belenéz a szemembe. Gyönyörű... Odahajol és megcsókol. Édes és puha ajka van. Lágy és nőies. Parázsló vágy szunnyad benne. Megfogom a derekát,másik kezemmel lágyan a hajába túrok. Mintha selymet tapintanék. Csókol tovább. Kezeivel a hajamba túr és megragadja. Magamhoz húzom erősen,kezem a húsába mar. Belecsókolok a nyakába. A pézsma illata elbódít és megvadít. Beleharapok a nyakába. Sóhajt,közben a nyakam csókolja. Egy pillanatnyi fájdalom,utána kitör belőlem valami. Valami amit még soha nem éreztem. Nem tudom magam kontrollálni,úgy érzem szétrobban a testem. Egy örökké tartó pillanatban egybeolvadok vele. Nem tudom hol vagyok és ki vagyok. Csak ő létezik és ez az érzés. Mikor már úgy érzem,hogy belehalok a gyönyörbe,akkor elsötétül minden...

Magamhoz térek...egyedül fekszem az ágyon. Eltűnt...Rágyujtok...Félmeztelen vagyok. Talán ő volt,aki felöltöztetett. Halványul az arca,nem tudom elérni. Pedig le akartam festeni. Csak az érzés ami megmaradt. A felhőtlen gyönyör. Kába vagyok. Felöltözöm. Még szédelgek egy kicsit. Kel a nap...Magamban búcsút mondok a világ legszebb nőjének. Az angyalnak,akit többé nem láthatok. Mert már tudom,hogy angyalok léteznek...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.